A North Atlantic Treaty Organisation (NATO) (magyarul: Észak-atlanti Szerződés Szervezete) 26 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én hoztak létre. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.
A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.
Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.
Tagjai
Alapító tagok (1949)
Később csatlakozott államok
Csatlakozásra váró államok
Ukrajna, Grúzia, Horvátország, Albánia, Macedónia
Semleges országok Európában
Svájc, Svédország, Finnország, Ausztria, Írország
Legfontosabb Intézményei
Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti ("állandó képviselők"), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.
- Védelmi Tervező Bizottság
Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak.
- Nukleáris Tervező Csoport
Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása
A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.
A NATO legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.
- Bizottságok és ügynökségek
A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.
A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.
- Euro-atlanti Partnerségi Tanács
Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.
Története
A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washington, D.C.-ben.
Szembenállás a Varsói szerződéssel
A Szovjetunió - szintén megalkotta a maga katonai tömbjét Varsói Szerződés néven. A Varsói Szerződés a hidegháború megszűnésével felbomlott.
A NATO bővítése
1997.július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott az az öt állam, amelyek 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagjai lettek, továbbá Bulgária és Románia.
A NATO főtikárai
- Hastings Lionel Ismay, 1st Baron Ismay (Egyesült Királyság): 1952. április 4-től 1957. május 16-ig,
- Paul-Henri Spaak (Belgium): 1957. május 16-tól 1961. április 21-ig,
- Dirk Stikker (Hollandia): 1961. április 21-től 1964. augusztus 1-ig,
- Manlio Brosio (Olaszország): 1964. augusztus 1-től 1971. október 1-ig,
- Joseph Marie Antoine Luns (Hollandia): 1971.október 1-től 1984. június 25-ig,
- Peter Carington, 6th Baron Carrington (Egyesült Királyság): 1984. június 25-től 1988. július 1-ig,
- Manfred Wörner (Németország): 1988. július 1-től 1994. augusztus 13-ig,
- Sergio Balanzino (Olaszország): 1994. augusztus 13-tól 1994. október 17-ig
- Willy Claes (Belgium): 1994. október 17-től 1995. október 20-ig,
- Sergio Balanzino (Olaszország): 1995. október 20-tól 1995. december 5-ig
- Javier Solana (Spanyolország): 1995. december 5-től 1999. október 6-ig
- George Robertson (Egyesült Királyság): 1999. október 14-től 2004. január 1-ig
- Jaap de Hoop Scheffer (Hollandia): 2004. január 1-től
|