Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi és nemzetekfölötti szervezet, amely jelenleg 25 európai országból áll. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Uniós Szerződéssel (ismertebb nevén a maastrichti szerződéssel); ez a szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az EU számos jellegzetessége létezett azonban már 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza.
Négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van.
Az EU tevékenysége a politika minden területet felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig; hatalmának jellege azonban a különböző területeken más és más. Attól függően, hogy a tagállamai mennyi hatalmat ruháztak rá, hasonlít az EU egyfajta föderációra (például a pénzügyek, az agrárpolitika, a kereskedelem és a környezetvédelem terén), konföderációra (például a szociál- és gazdaságpolitika, a fogyasztóvédelem és a belügyek terén), vagy éppen nemzetközi szervezetre (például a külügyek terén). Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 25 tagállam közül eddig 12 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika.
2004. október 29-én az európai kormányfők aláírták az európai alkotmányt létrehozó szerződést, amit egyes tagállamok már ratifikáltak, a többi tagállamokban pedig ratifikálásra vár. Ez a folyamat azonban 2005. május 29-én megtorpant, amikor Franciaország a népszavazáson nemmel szavazott az alkotmányra, melynek eredményeként a miniszterelnök lemondott. Ezt az elutasítást három nappal később, június 1-jén Hollandia elutasító döntése követte.
Jellege
Az Európai Unió tagállamai több szuverenitást (önrendelkezést) ruháztak erre a regionális szervezetre, mint bármely más tagállamok bármely más nem szuverén regionális szervezetre. Bizonyos területeken, ahol a tagállamok valamilyen szintű szuverenitást ruháztak az Unióra, az EU föderációra vagy konföderációra kezd emlékeztetni. A szerződéseket azonban továbbra is a tagállamok határozzák meg, az Uniónak ezáltal nincs hatalma, hogy a tagállamoktól azok hozzájárulása nélkül további hatásköröket vonjon saját rendelkezése alá. Az egyes tagállamok ezenkívül megőrzik a nemzeti érdekek legfőbb területein a saját politikájukat, mint például a külpolitikát és a honvédelmet.
Különleges felépítése miatt az Európai Unió sui generis (minden mástól eltérő jellegű) entitásnak is tekinthető.
Az Európai Unió aktuális és későbbi jellege jelentős politikai viták tárgya egyes tagállamaiban.
Földrajzi elhelyezkedése
Az Európai Unió túlnyomó része Európa nyugati és középső részén terül el, az Unió azonban magába foglal számos Európán kívüli területet is (ezek neve legkülső régiók), több tagállamának egykori gyarmatosításai folytán. Az Európai Uniónak jelenleg 20 országgal van közös szárazföldi határa: (nyugatról keletre) Suriname, Brazília, Marokkó, Andorra, Norvégia, Monaco, Svájc, Liechtenstein, Vatikán, San Marino, Horvátország, Oroszország, Szerbia, Albánia, Macedónia, Románia, Ukrajna, Bulgária, Fehéroroszország és Törökország.
Mindezen felül az EU-nak további 5 állammal van közös tengeri határa: Saint Lucia, Antigua és Barbuda, Dominika, Nyugat-Szahara, Mauritius.
Némiképp bonyolítja az Európai Unió jellegét, hogy tagállamainak legtöbb polgára automatikusan európai állampolgár is. Ezt azt jelenti, hogy a brit (a Man-szigetek, Guernsey és Jersey lakosaitól eltekintve), francia, holland és dán (a Feröer szigetiek kivételével) állampolgárok egyaránt európai polgárok, még ha olyan államok területein is születtek, amelyek kívül esnek az Európai Unió különféle szerződésekben megállapított határain.
Az EU-intézmények elhelyezkedése
Az EU-nak nincs hivatalos fővárosa, intézményei több város között vannak elosztva:
Folyamatban lévő ügyek
Az Európai Unió előtt álló főbb ügyek közé tartozik jelenleg az új alkotmányszerződés elfogadása, elvetése vagy átvizsgálása, az Unió déli és keleti irányú bővítése (lásd alább), valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum és a közös agrárpolitika szabályainak felülvizsgálata.
A következő kormányközi konferencián, ami az EU-államok állam- és kormányfőinek félévenkénti találkozója, a tagállamoknak arról kell dönteniük, hogyan osszák szét az EU-költségvetést. Az EU költségvetését „pénzügyi perspektívának” hívják, és hétévente újratárgyalják. A következő pénzügyi perspektíva a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozik. A vitásnak ígérkező ügyek az Egyesült Királyságnak való pénzvisszatérítés kérdése, Franciaország részesedése a közös agrárpolitikából, Németország és Hollandia jelentős hozzájárulása a költségvetéshez és az Európai Regionális Fejlesztési Alapok megújítása lesz. Több szakértő úgy látja, hogy ezek a viták jelentős törést fognak okozni a tagállamok kormányai között, mint például Franciaország és Németország részéről, amelyek a nagyobb költségvetést és a föderálisabb uniót támogatják (jelszavuk az integráció), és másfelől az Egyesült Királyság részéről, amely szűkebb költségvetést kíván és a források nagyobb mértékű beruházását a tudományra és a kutatásokra (az ő jelszavuk a modernizáció).
A következő csúcsértekezleten a vezetőknek arról is dönteniük kell, mitévők legyenek az európai alkotmánnyal. Egyes országok szeretnék befagyasztani a ratifikációt, míg mások folytatni szeretnék. Ha az Európai Unió 25 tagállamából 20 (vagyis négyötöd) ratifikálja az alkotmányt, akkor átküldik az Európai Tanácsnak, és az állam- és kormányfők újratárgyalhatják a szerződést.
Most, hogy Franciaország és Hollandia elutasította az alkotmányt, az EU vezetői az alkotmány egyes részeit apránként illeszthetik be a kormányközi konferencián, így a változtatásokat nem kell népszavazásra bocsátaniuk. Ez az eljárás egyesek számára Európa demokratikus hiányosságainak kérdését vetné fel.
Eredete és története
- Fő cikk: Az Európai Unió története
Az Európa különféle nációit egyesítő törekvések a modern nemzetállamok megszületése előtt számos alkalommal megjelentek a kontinens történelme folyamán. Háromezer éve Európa kelta uralom alatt állt, majd a mediterrán központú Római Birodalom foglalta el és hajtotta uralma alá. Ezek a korai „európai uniók” erőszakból születtek. Nagy Károly frank birodalma és a Római Birodalom több száz évre egyesített jókora területeket laza közigazgatással. Később, az 1800-as évek napóleoni vámuniója és Németország 1940-es évekbeli hódításai rövidebb életűek voltak.
Európa nyelveinek és kultúráinak heterogén jellege folytán e törekvések rendszerint erőszakos katonai leigázás révén valósultak meg, ami instabilitáshoz és végső soron kudarchoz vezetett. A tagok együttműködésén és egyenlőségén alapuló békés egyesítés gondolatát elsőként többek közt a pacifista Victor Hugo vetette fel 1851-ben. Az első és a második világháború katasztrófája után a részt vevő országok jóval nagyobb indíttatással szánták el magukat a (későbbi) Európai Unió megalapítására: elsősorban Európa újjáépítésének vágya vezérelte őket, valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki. Ezzel a megfontolással hozta létre végül (Nyugat-)Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok az Európai Szén- és Acélközösséget, amely az 1951 áprilisában aláírt párizsi szerződés keretében született meg, és 1952 júliusában lépett hatályba.
Az első teljes vámunió eredetileg Európai Gazdasági Közösség (EGK; informálisan Közös Piac) néven volt ismert, amelyet a római szerződés hozott létre 1957-ben, és 1958. január 1-jén valósult meg. Neve később Európai Közösségre változott, ami jelenleg az Európai Unió első pillére. Az EU kereskedelmi testületből gazdasági és politikai együttműködéssé fejlődött. A részleteket lásd Az Európai Unió története címszó alatt.
Tagállamok és bővítés
- Fő cikkek: Az Európai Unió tagállamai, Az Európai Unió bővítése, Koppenhágai kritériumok.
Az Európai Uniónak 25 tagállama van, melyek összterülete 3 892 685 km², lakossága kb. 460 millió (2004 decemberében). Ha ország lenne, terület szerint a hetedik legnagyobb, népesség szerint pedig Kína és India után a harmadik legnagyobb lenne a Földön.
Hat országból álló létrejötte óta tizenkilenc további állam csatlakozott hozzá az elkövetkező bővítési hullámokban:
| Év |
Ország |
| 1952 |
Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, (Nyugat-)Németország, Olaszország (alapító tagok) |
| 1973 |
Dánia, Egyesült Királyság, Írország |
| 1981 |
Görögország |
| 1986 |
Portugália, Spanyolország |
| 1990 |
Kelet-Németország újra egyesül Nyugat-Németországgal és az EU részévé válik |
| 1995 |
Ausztria, Finnország, Svédország |
| 2004 |
Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia |
Megjegyzés:
Leendő tagok és további országok
Horvátország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, bár a tárgyalásokat egyelőre felfüggesztették.
Törökország az egyetlen további hivatalos jelölt, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban azonban jelentős ellenállás van Törökország tagságával szemben. – A további bővítésekről információ Az Európai Unió bővítése szócikkben található.
Románia és Bulgária előreláthatólag 2007. január 1-jén lép be az Unióba, ha teljesítik a tagság feltételeit, és a tagállamok ratifikálják a csatlakozási szerződést. A két ország csatlakozási szerződését az EU-tagállamok képviselői Luxembourg városban, Abbaye de Neumünsterben írták alá 2005. április 25-én. A csatlakozási szerződéseket az egyes tagállamok parlamentjei jelenleg ratifikálják.
Izland, Norvégia és Svájc nem tagállamok, de külön megállapodásokat kötöttek az Unióval.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai Svájc kivételével az Európai Gazdasági Térséget létrehozó egyezmény részesei, ezek az országok részesei a közös piacnak.
Számos ország, mint Monaco és Andorra, bár nem tagállamok, külön megegyezéseket kötöttek az Unióval. (Lásd a Különleges kapcsolatok az EU-val cikket.)
Életszínvonal
Az alábbi táblázat és három grafikon a teljes EU-ra a 25 tagállam mindegyikére nézve mutatja (rendre) a GDP-t, a PPP-t, az egy főre eső GDP-t és a nominális GDP egy főre eső értékét. Ezek alapján durván meg lehet becsülni a tagországok relatív életszínvonalát. A két leendő tagország, Bulgária és Románia is szerepel a táblázatban. A táblázat adatai a 2005-ös évre, a grafikonok pedig a 2004-es évre vonatkoznak. A 2005-ös értékek a korábbiak kivetítései.
Forrás: CIA World Factbook [2]
Minden további adathoz forrás: a Nemzetközi Pénzügyi Alap honlapja (2005-ös GDP PPP, 2005-ös egy főre eső GDP PPP, 2005-ös egy főre eső GDP, aktuális árakon).
Struktúrája
Az európai uniós jogrendszer számos, egymást részben fedő jogi és intézményes struktúrát foglal magába. Ez abból adódik, hogy az Uniót egymást követő nemzetközi szerződések alkotják. Az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy egyesítsék és leegyszerűsítsék a szerződéseket, amelynek csúcsát az alkotmányszerződés végleges tervezete jelentette. Ha elfogadják ezt a javasolt szerződést, egyetlen szöveg veszi majd át az EU jelenlegi alkotmányát képező, egymást fedő szerződések helyét. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
