A 250-es szint közelébe erősödött forint láttán érdemes fontolóra venni, hogy kinek mikor a legkedvezőbb beszereznie a külföldi nyaralásához szükséges eurót. Nagyon sokat bukni és nyerni sem lehet az efféle tranzakciókon, de szerencsés esetben mondjuk egy család egynapi szállásköltségét megspórolhatjuk a valutaváltás megfelelő időzítésével.

Jóllehet a négynapos hétvégéhez közeledve éppen gyengülőre fogták a befektetők a forintot, az árfolyam még most is erősnek mondható. A 250-252 forintos sávban utoljára az év első napjaiban, illetve 2006 első hónapjaiban tartózkodott az euró, a kérdés tehát az, hogy mennyire kell sietnünk a nagyobb tételek devizára váltásával, vagyis hogy mekkora az esélye egy jelentősebb forintgyengülésnek?

A jegybankon is múlik

Túl sok energiát és időt általában nem érdemes az efféle kérdésekre fordítani, szokták mondani rendes szezonális érdeklődésünkre a hazai pénzpiaci elemzők, ám idén talán a szokottnál nagyobb mozgásokra lehet számítani. Nem mindegy ugyanis, hogy – a nemzetközi klíma és a hazai makrogazdasági folyamatok árfolyamalakító hatásán túl – az új elnökkel és alelnökkel tevékenykedő jegybank mit gondol a jelenlegi árfolyamrendszerről, hogy változatlanul hagyja-e a most érvényben lévő intervenciós sávot, vagy pedig – mint ahogy arra egyre többen spekulálnak – eltörli azt, és szabadon lebegteti a forintot.

Amennyiben a mostani árfolyammechanizmus érvényben marad, úgy az euró-forint kurzus hosszabb távon is a 250-260-as sávban maradhat, prognosztizálják viszonylag egységesen a hazai és londoni elemzők, akik mindeközben többlépcsős kamatcsökkentést várnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről. Ez esetben tehát nagy kockázatot nem vállal az, aki kivár még kicsit a külföldi utazáshoz szükséges valuta megvételével, de aki biztosra akar menni, az nyugodtan átválthatja akár már most a szükséges pénzösszeget.

Ilyenkor persze azt is érdemes figyelembe venni, hogy a nyár elején vagy végén lesz-e az utazás. Egy 500 ezer forintos költségvetésű vakáció esetén például húszezer forint különbséget eredményez az, ha valaki a 250-es vagy a 260-as árfolyamon vásárol eurót, ám egy mostani átváltásnál elveszíti az utazásig hátralévő időszakra esedékes forintkamatot. Ez a veszteség viszont csak akkor nullázza le a váltáson elérhető profitot, ha még legalább hat hónapunk van az utazás megkezdéséig, vagyis legkorábban szeptember közepén megyünk nyaralni.

Legalábbis a jelenlegi kamatkörnyezetben. Egy 500 ezer forintos forintbetét 2-3 hónapos akciós lekötéssel (10 százalékos éves kamatlábbal számolva) ugyanis 8-12 ezer forintot, féléves lekötés mellett viszont már akár 25 ezer forint kamatbevételt hoz, amit a kamatadó éppen húszezer forintra apaszt. (A már átváltott deviza lekötésén elérhető kamattól gyakorlatilag eltekinthetünk, ennek összege a banki palettát szemlélve fél év alatt is legfeljebb 20 euróra rúg, igaz, ennyi pénzért éppen vehetünk egy üveg nemesebb italt a reptéri váróban.)

Élet a sávon túl

Izgalmasabb kérdés a sáv esetleges eltörlése – amelyről egyelőre hivatalos jegybanki álláspont egyébként nem látott még napvilágot, de a lapunknak nyilatkozó elemzők előbb-utóbb kívánatosnak tartanák. Ez esetben ugyanis hirtelen és bátran beerősödhet a forint, mert, mint ahogy Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője fogalmazott, a piac mindenképpen kipróbálná, hogy milyen az élet a sáv erős szélén túl. Egy ilyen buborékszerű megerősödés ugyanakkor vélhetően csak rövid életű lenne, a forint vagy magától, vagy a jegybank erőteljesebb kamatcsökkentésének hatására hamarjában visszagyengülne.

Kérdés persze, hogy milyen szintre, ez ugyanis az alapkérdésünk megválaszolását is befolyásolja. A 240 és mondjuk a 280 forintos euróárfolyam között már érezhetően nagyobb a valutavásárlás időzítésén elérhető nyereség vagy veszteség: az előbbi példában szereplő 500 ezer forintos vakációs büdzsénél maradva 80 ezer forintos különbség is adódhat. Ez pedig már egy többtagú család legalább egynapos szállásköltségét is fedezheti valahol Nyugat-Európában.